Kezdőlap: A Jogelméleti Tanszékről - általában

„Céltalan hajósnak nem kedvez a szél.”

Montaigne

JOGELMÉLETI TANSZÉK 

SZE DFK Jogelméleti Tanszék

Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin egyetemi docens; Dr. Pongrácz Alex egyetemi adjunktus; Gönczölné Németh Beatrix igazgatási ügyintéző; Dr. Szigeti Péter egyetemi tanár, a Doktori Iskola vezetője; Dr. Egresi Katalin habilitált egyetemi docens.

A képen nem szerepel:  Dr. Takács Péter tanszékvezető egyetemi tanár; dr. Pődör Lea PhD-hallgató.

 

 

Oktatási profilunk és ars poetikánk

Tanszékünk számos tantárgyat tanít mind a jogász képzésben, vagyis joghallgatók számára, mind a jogi karon zajló egyéb képzésekben, az ott tanuló diákok számára, sőt az egyetemen zajló közgazdász, műszaki, egészségügyi és másféle képzések keretében is. Ezek részleteit a Tantárgyak menüpontban találja; itt azok jellege szerinti csoportokban mutatjuk be és jellemezzük tantárgyainkat. Honlapunkon továbbá számos információt talál a tanszéken zajló tudományos kutatásokról is; ezen a kezdőlapon azok fő jellemzőiről írunk, mindkét esetben jelezve az oktatáshoz és a kutatáshoz való viszonyunkat is.

 OKTATOTT TANTÁRGYAK

Jogbölcselet és Államelmélet. Jogi alaptan. Jogszociológia

Tanulmányaik során hallgatóink az első és az utolsó két szemeszterben tanulnak a jogról és az államról, mint egészről és egységről. Nagy jelentőségű – és a későbbi tanulmányok eredményes folytatásához nélkülözhetetlen is –,  hogy a hallgatók a szakjogi tanulmányok előtt elsajátítsák az e két ismerettárgyról való gondolkodáshoz szükséges legalapvetőbb összefüggéseket. A Jogi alaptan című tárgy oktatása propedeutikai (bevezető, megalapozó) funkciójú, az ismeretközlésen és a későbbi tanulmányok előkészítésén túl e tárgy célja a jog- és államtudományok iránti hallgatói érdeklődés felkeltése, valamint az elméleti-tudományos megközelítés megszerettetése is. A joghallgatók számára tanulmnyaik vége felé oktatott Jogbölcselet és Államelmélet című tárgyak célja az anyagi jogi és eljárásjogi tárgyak keretében tanult szakjogi ismeretek szintetizálása, és a jogászi gondolkodás elméleti reflexióinak finomítása. Ekkor már a tételes jogi, jogdogmatikai jogrétegen túl a természetjog és a jog történeti-szociológiai összetevői állnak az elemzés fókuszában. A Tanszék a jogi karon zajló egyéb képzések - igazságügyi igazgatás, valamint munkaügyi-és társadalombiztosítási igazgatás - hallgatói számára a tanszék oktatói megalapozó jogi ismereteket tanítanak, Jogtani alapvonalak címen, aminek ugyancsak propedeutikai funkciói vannak. A Tanszék oktatói - más tanszékek oktatóival együtt - az egyéb karok hallgatóinak számára Jogi ismeretek címen tartanak alapozó jellegű kurzust.

A joghallgatók a jogrendszerrel, mint olyannal, a tanszékünk által oktatott tárgyak keretében találkoznak teoretikus szinten, tehát a jogi jelenségek egybe- és egységbe látása szintjén, ami a jogrendszer, mint egész működésmódjának megértéséhez nélkülözhetetlen. A többi mellettiIlyen kérdésekkel foglalkozunk: Miért és hogyan tagozódik a jogrendszer? Melyek annak funkciói? Mi a magyarázata a jogágak és jogterületek keletkezésének és megszűnésének? Hol helyezkedik el a jogdogmatika a jog belső rétegzettségében? Milyen magyarázatai vannak a bírói-jogalkalmazói döntésnek? ­– Mindezek kivétel nélkül olyan kérdések, melyek alapos elemző készséget, jogelméleti megközelítést és kifejtést igényelnek.  Az Államelmélet című tárgy keretében az állam főbb történeti alakjait, funkcióit és fogalmát tárgyaljuk, feldolgozva az államra vonatkozó évszázados, sőt évezredes elmélettörténeti hagyományt is.

A szakjellegű jogi képzés szempontjából a jog- és állambölcselet mellett jelentős szerepe van a Jogszociológia, mint szakszociológia oktatásának is. A jogszociológia a jog belső intézményes működésének társadalmi tényezőit és kondicionáltságát mutatja meg, valamint azt, hogy a jogkövető és a jogsértő magatartások miben lelik oksági magyarázatukat. A tanszék által oktatott tárgyak tehát az alaptan, az értéktan (jogbölcselet) és ok-tan (jogszociológia) együttes magyarázatát adják meg .

Az oktatás során használt tankönyvek. A tanszék munkatársai olyan könyveket dolgoztak ki, melyek a magyar szellemi életben is elismerten jelen vannak, ugyanakkor az egyetemi stúdiumokban is hasznosulnak. A jogi alaptan (Szigeti Péter: Jogtani és államtani alapvonalak. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2011) és a jogelmélet oktatásában alaptankönyvként szolgáló monográfia (Szigeti Péter ­– Takács Péter: A jogállamiság jogelmélete. Második, bővített kiadás. Napvilág Kiadó, Budapest, 2004), továbbá a tanszékvezető tanulmánykötetei (2001, 2006, 2011) mellett Fleck Zoltán könyve is e sorba esik (Szociológia jogászoknak. Napvilág Kiadó, Budapest, 2004; a tankönyvet a neves szociológus, Anthony Giddens alapvető jelentőségű munkájával kombináltan oktatjuk). A 2009. évi államelmélet jegyzet több egyetem oktatójának, köztük a Jogelméleti Tanszék oktatóinak (Takács Péter, Szigeti Péter, Egresi Katalin)  közreműködésével  – és Takács Péter szerkesztésében – készült; a 2016 tavaszán közzétett, revideált és aktualizált államelmélet jegyzet a Tanszék akkori oktatóinak (Takács Péter, Szigeti Péter, Egresi Katalin, Pongrácz Alex) aktív közreműködése mellett készült el. Érvényes mindez az alternatív stúdiumokra is, amelyek gazdag tematikai kínálat mellett, kitűnő színvonalú irodalommal állnak a joghallgatók rendelkezésére.

Filozófia, Etika (Jogászi Etika) és Az igazságszolgáltatás etikája

A Filozófia 1. és a Filozófia 2. valamint az Etika tantárgyak meta-elméleti megalapozó tárgyak, melyek elsődleges célja a jog- és államtudományok tanulmányozásához és műveléséhez szükséges eszme- és problématörténeti, ismeret- és tudományelméleti alapok megadása.

A filozófia és etika tantárgyak oktatása során a Tanszék a tudományos kutatás és oktatás integrációját valósítja meg, és ezzel összefüggésben egy olyan tantárgyi-tematikai szerkezet továbbfejlesztésére törekszik, amely lehetőséget teremt a filozófia és a tudomány érvényességi igényeinek összehangolására, ezáltal az alapproblémák – például a jog, a politika, az állam fogalmainak – több szempontú kifejtésének didaktikus szemléltetésre. A filozófia (szakfilozófia) és jogtudomány nézőpontjainak együttes érvényre juttatásával, az elméleti reflexió szintjeinek, a fogalomképzési módoknak a megkülönböztetésével így egyfelől el tudjuk különíteni, másfelől össze tudjuk kapcsolni a politikai filozófiát és az államelméletet, illetve a jogfilozófiát és jogelméletet. A filozófia ebben az értelemben előkészíti és megalapozza az államelmélet és jogelmélet, mint szakfilozófiák oktatását, az etika oktatása pedig döntően hozzájárul a természetjogi gondolkodásnak, mint a jog egyik értékmérőjének a megértéséhez.

Mindezen túlmenően a megalapozó tárgyak olyan beállítódás-, gondolkodás- és világlátásmódokat közvetítenek, amelyek „tudása” és „gyakorlata” nélkül kevéssé képzelhető el a jogtudomány és a gyakorlati jogászi munka – értelmiségi hivatáskénti – korszerű művelése.

Jogi ismeretek

Az egyetemen zajló közgazdász, egészségügyi, műszaki, és egyéb képzések keretében – más tanszékek oktató kollégáival együttműködve – olyan alapszintű, de általános jogi ismereteket tanítunk, amelyek révén a nem jogi kari képzésben részt vevő hallgatók megismerkedhetnek a jogrendszer felépítésével, és az egyes jogágak alapfogalmaival.

 

  

TUDOMÁNYOS KUTATÁS

A Tanszék munatársai – az oktató munka mellett – intenzív tudományos kutatómunkát folytatnak – egymással együttműködve, és külön-külön, azaz egyénileg is.

Kutatásaink egyik jellemzője, hogy a jogelméleti problémákat a jogrendszer egészébe helyezve vizsgáljuk. Ennek kapcsán részint a jogrendszer egészéről alkotunk általános képet, máskor pedig a konkrét problémákat az egészre tekintettel lévő szemlélettel világítjuk meg. A tanszéken zajló kutatások másik fő jellemzője, a jog és állam szoros kapcsolatának feltételezése. E kapcsolat – egyebek mellett – egyfelől a jog állami-politikai feltételezettségét, másfelől az állam jogi kontextusát jelenti. Kutatásaink így gyakran irányulnak a jogállamiság kérdésére és a pozitív jogtól független jogi értékek világára. Meggyőződésünk, hogy az államelmélet és a jogelmélet szorosan összetartozik, s az állam problémája nem tűnik el a jogi kérdések tengerében. Az állam továbbá kutatásainknak önálló területe is: államelméleti vonatkozásban tanszékünk elsősorban az állam általános elméletével, fogalmával és funkcióival, történeti kontextusával és társadalmi beágyazottságával foglalkozik, külön figyelmet fordítva az olyan kérdésekre is, mint az állam változása a globalizáció viszonyai között. A globalizáció korszerű, gazdaságelméleti megalapozottságú elemzése egyébként is a tanszéki kutatásaink egyik központi kérdése. A fentiekből adódik a közjogi-alkotmányjogi problémák jogelméleti vonatkozásai iránti érdeklődésünk is. Jogelméleti kutatásaink egy további fő vonása a jog társadalmi kontextusának és értéktartalmának folyamatos szem előtt tartása. Végül, mint minden hazai jogelméleti tanszék, mi is ápoljuk a magyar jogelméleti hagyományokat.

A tanszéki kutatások további jellemzőiről és a az egyéni kutatási eredményekről a „Kutatás" rovatban olvashat.

 

 

A TANSZÉK OKTATÓINAK RÉSZVÉTELE A KAR ÉLETÉBEN

A Jogelméleti Tanszék oktatói intenzíven részt vesznek a Kar és az Egyetem életében. Szigeti Péter az Állam- és Jogtudományi Iskola alapító tagja és 2014-től annak vezetője, valamint a Kari Habilitációs Bizottság elnöke. Rajta kívül a Doktori Iskolában is rendszeresen oktat Takács Péter és Egresi Katalin. A tanszékhez az oktatás terén kötődő Szoboszlai-Kiss Katalin és Deli Gergely a Jog – Állam – Politika című folyóirat szerkesztői, Szigeti Péter és Takács Péter a lap szerkeztőbizottsági tagjai. Takács Péter a kar Studia Juridica et Politica Jaurinensis című lapjának főszerkesztője. Pongrácz Alex a kari Tudományos Diákköri Tanács titkára.

 

 

A TANSZÉK TÖRTÉNETE

A Jogbölcselet és az ahhoz kapcsolódó tárgyak oktatása a győri jogászképzésben: 1996–2016 (interjú Szigeti Péterrel) (letöltés)

Adatok a tanszék történetéből (1996 – 2016)

Emlékképek a tanszék történetéből (interjúk, levelek, egyéb szösszenetek) (letöltés)

Jog társadalom politika. Ünnepi konferencia Szigeti Péter 65. születésnapja tiszteletére. Program & képek a rendezvényről (letöltés) Győr, 2016. november 11. -  Laudáció Szigeti Péter 65. születésnapja alkalmából. Megjelent: Jog. Állam. Poltika. 2016/3. szám 163-166. (letöltés)

Képek a tanszék múltjából és mai életéből:  1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.  8. 9. 10.

(letöltés: a számra kattintva)

 

 

„HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ”

Szubjektív gondolatok, tanácsok, anonim hallgatói vélemények

(tanszék, tantárgyak, oktatók, vizsgák)

Az itt közölt írások, nyilatkozatok és egyéb szövegek nem a tanszékünk véleményét tükrözik, nem is minddel értünk egyet közülük, de közzétettük, mert úgy véljük, hogy hallgatók vagy/és a kollégák számára fontosak lehetnek.

– Tanácsok azoknak, akik először tesznek szóbeli vizsgát egyetemen (letöltés)

– Rendszertelen oktatói megjegyzések jogászképzés rendszerint utolsó, vagy majdnem legutolsó vizsgájához: a „Jogbölcselet – Államelmélet” záróvizsgához (van benne egy rövid interjú is) (letöltés)

– Elsőéves hallgatók tapasztalatai a karról (letöltés)

– Hallgatóink és volt hallgatóink mondják... (van benne kritika is) (letöltés)

 

 LETÖLTÉSEK

Honlapunkról szinte minden főbb rovat (minden külön web page) keretében letölthetők tanulmányi célokat szolgáló és más jellegű információk. A leggyakrabban keresett szöveges dokumentumokat, valamint néhány általános érdekű egyéb anyagot ezen az első oldalon külön is elérhetővé tesszük. (Ha keres valamit a honlapon, és itt nem találta, nézze meg az egyéb rovatokban is.)

A. Könyvek, írott dokumentumok

    Államelmélet

 

                Öt perc jogfilozófia -Radbruch

 

                

     Szigeti P '65 ünnepi kötet  

     Teorie ungheresi dello STATO moderno tra Otto e Novecento

     
           


Hanganyagok (mp3)

B/1. VERSEK. A joggal, az állammal és a társadalommal kapcsolatos versek

Az alábbi linkekről olyan hangfile-okat tölthet le, amelyekről a joggal, az állammal és a társadalommal kapcsolatos verseket hallgathat meg.

E versek közzétételével nem a „Jog és irodalom” témakört szeretnénk itt népszerűsíteni (ami egyébként a jogelméleti felsőoktatás egyik elterjedt és érdekes fakultációs irányának tartunk), hanem a joghoz, az államhoz és a társadalomhoz kötődő klasszikus művekre hívjuk fel honlapunk látogatóinak figyelmét. A verserket lehetőség szerint a szerzőjük mondja el – s ha ez nem lehetséges, akkor is kiválóan előadásban hallgathatja. Ezek ismerete szerintünk hozzátartozik az általános műveltséghez, ráadásul még smart mobiltelefontól is meghallgathatók.
Figyelem: csak akkor kezdjen bele a hanganyagok letöltésébe, ha jó internet-kapcsolata van.  

FOLYT. KÖV.

 

C. Videók (mp4)

C/1 Zeneművek: JOG ÉS OPERA (mp4)

A joggal kapcsolatos zeneművek nem közismertek, de talán érdemesek honlapunk látogatóinak figyelmére. Kezdetként két műből teszünk itt közzé részleteket (1-2), amit az elméleti vonatklozásokra való utalással (3) egészítünk ki.

1. L. Janáček: A Makropulos-ügy

Az első a cseh zeneszerző, Leoš Janáček (1854-1928) „A Makropulos-ügy” („Več Makropulos”) című operájának néhány részlete. Az opera Karel Čapek egyik komédiáján alapul. (Szöveges változatát magyarul „Emilia Marty titka” címen adták elő évtizedekkel ezelőtt, prózai színházban). Az opera első felvonása Dr. Kolenatý ügyvédi irodájában játszódik, s a mű sok vonatkozásban érinti a jog, az igazságosság és a büntetés kérdéseit.

2. Gilbert és Sullivan: Az esküdtszéki tárgyalás (Trial by Jury)

Részletek az angol Arthur Sullivannek (1842–1900) Az esküdtszéki tárgyalás című vígoperájából, melynek műfaját nálunk így mondanánk: operettjéből vagy musicaljéből. E művet Jacques Offenbach kortársa, Arthur Sullivan az egy rövid ideig ügyvédként (barristerként) is dolgozó W. S. Gilbert (1836–1911) librettójára írta. A mű egy “házassági ígéret megszegését” követő perről szól – alcíme: Szerződésszegés –, amelyben a felperes (a menyasszony) az őt ért „súlyos kár” megtérítését követeli, míg a vőlegény azt kéri, hogy – ígéretével szemben – ne kelljen feleségül vennie a menyasszonyt. A bíró úgy oldja meg a konfliktust, hogy maga veszi feleségül a csinos menyasszonyt.

3. "Elmélet"

1. Ruth Bader Ginsburg bírónő, az Amerikai Ergyesült Államok Legelsőbb Bíróságának bírája beszél az alkotmány-értelmezés és az opera kapcsolatáról (angol nyelven).

2. Az olasz Filippo Annunziata professzor(kereskedelmi jogász) beszél a jog és az opera összefüggéseiről: arról., hogy mit köszönhet a jogi tradíció és a jogi kultúra az operáknak (angol nyelven). 

3. Ruth Bader Ginsburg bírónő, az Amerikai Ergyesült Államok Legelsőbb Bíróságának bírája beszél a jog és opera iránti elköteletettségéről, s arról az 5 operáról, amit a jogászoknak - szerinte - feltétlenül ismerniük kell (angol nyelven).

FOLYT. KÖV.