A Jogelmélet Tanszék által oktatott tantárgyak az alapképzés és a szakképzés körébe tartoznak, szerkezeti felépítésük a következőképpen formálódott és alakul:

A. A filozófia I. és II., valamint az etika tantárgyak meta-elméleti megalapozó tárgyak, melyek elsődleges célja a jog- és államtudományok tanulmányozásához és műveléséhez szükséges eszme- és problématörténeti, ismeret- és tudományelméleti alapok megadása.

A filozófia és etika tantárgyak oktatása során a tanszék a tudományos kutatás és oktatás integrációját valósítja meg, s ezzel összefüggésben egy olyan tantárgyi tematikai szerkezet továbbfejlesztésére törekszik, amely lehetőséget teremt a filozófia és a tudomány érvényességi igényeinek az összehangolására s ezáltal az alapproblémák - például a jog, a politika, az állam fogalmainak - több szempontú kifejtésének didaktikus szemléltetésre. A filozófia (szakfilozófia) és jogtudomány nézőpontjainak együttes érvényre juttatásával, az elméleti reflexió szintjeinek, a fogalomképzési módoknak a megkülönböztetésével így egyfelől el tudjuk különíteni, másfelől össze tudjuk kapcsolni a politikafilozófiát és az államelméletet, illetve a jogfilozófiát és jogelméletet. A filozófia ebben az értelemben előkészíti és megalapozza az államelmélet és jogelmélet mint szakfilozófiák oktatását, s hasonlóképpen az etika oktatása döntően hozzájárul a természetjogi gondolkodásnak, mint a jog egyik értékmérőjének a megértéséhez.

Mindezen túlmenően a megalapozó tárgyak olyan beállítódás-, gondolkodás- és világlátásmódokat közvetítenek, amelyek 'tudása' és 'gyakorlata' nélkül kevéssé képzelhető el a jogtudomány és a gyakorlati jogászi munka - értelmiségi hivatáskénti - korszerű művelése.

B. A jogi alaptan saját tananyagú oktatása propedeutikai funkciójú tárgy, amelynek az ismeretközlésen túl a jog- és államtudományok megszerettetése, a hallgatói érdeklődés felkeltése a célja.

C. A szakjellegű jogi képzés szempontjából a jog- és állambölcselet mellett a jogszociológia, mint szakszociológia is jelentős szerepet vállal. Előbbi esetében a joghallgatók először és utoljára találkoznak a jogrendszerrel mint olyannal teoretikus szinten, tehát a jogi jelenségek egybe és egységbe látása szintjén, ami a jogrendszer mint egész működésmódjának megértéséhez nélkülözhetetlen. Miért és hogyan tagozódik a jogrendszer, melyek annak funkciói, a jogágak és jogterületek keletkezésének és elhalásának mi a magyarázata, hol helyezkedik el a jogdogmatika a jog belső rétegzettségében - olyan kérdések, melyek jogelméleti megközelítést és kifejtést igényelnek.

A jogszociológia pedig a jog belső intézményes működésének társadalmi tényezőit és kondicionáltságát mutatja meg, és azt, hogy a jogkövető és a jogsértő magatartások miben lelik oksági magyarázatukat. Alaptan, értéktan (jogbölcselet) és ok-tan (jogszociológia) együttes magyarázatát integráltan adják meg a tanszék által oktatott tárgyak, megújítva és folytatva tehát a magyar jogfilozófiai gondolkodás szintetikus hagyományát (Moór, Horváth, Kulcsár, Peschka).

Saját, az utóbbi években kidolgozott és továbbfejlesztett tananyagok, monográfiák jellemzik önálló törekvéseink eredményeit, melyekre bátran építhetünk.

A jogi alaptan (Szigeti Péter: Jogtani és államtani alapvonalak) és a jogbölcselet oktatásában alaptankönyvként szolgáló monográfia (Szigeti Péter-Takács Péter. A jogállamiság jogelmélete Napvilág, 2004.) mellett Fleck Zoltán könyve is e sorba esik (Szociológia jogászoknak, Napvilág, 2004). Olyan könyveket dolgoztak ki a tanszék munkatársai, melyek a magyar szellemi életben is elismerten jelen vannak, s ugyanakkor az egyetemi stúdiumokban is hasznosulnak. Az állambölcselet jegyzet pedig több egyetem oktatójának, köztük a mi tanszékünk 4 oktatójának közreműködésével készült, Takács Péter szerkesztésében. Érvényes mindez az alternatív stúdiumokra is, amelyek gazdag tematikai kínálat mellett, kitűnő színvonalú irodalommal állnak a joghallgatók rendelkezésére.

Két oktatónk állandó stúdiumokat tart az egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Karának Multidiszciplináris Doktori Iskolájában (Igazgatója: Rechnitzer János professzor).