TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK A JOGELMÉLETI TANSZÉKEN

 

A TANSZÉKEN ZAJLÓ KUTATÁSOKRÓL – ÁLTALÁBAN

A tanszék oktatói szerint egyetemen azt érdemes tanítani, amit önálló kutatásokkal alapoztunk meg, másfelől: amit saját kutatásaink során megállapítottunk, azt érdemes valamilyen formában továbbadni az egyetemi hallgatóknak az oktatás keretei között. Ez az ún. „humboldti egyetem” eszméje. (A kifejezés a XVIII–XIX. század fordulóján élt német tudósra, Alexander von Humboldtra utal, aki egy olyan egyetem körvonalait dolgozta ki, amely a tudomány művelésének és oktatásának egységén alapul. A humboldti egyetem-eszmének ezen túl része még a tudományok teljeskörűsége, valamint az egyetem és az ott alkotó szellem autonómiája; ezeket ugyancsak fontosnak tartjuk.)

Tanszékünk intenzív kutatásokat folytat a jogelmélet, az államelmélet, a jogszociológia, a filozófia és az etika terén.

Kutatásaink egyik jellemzője, hogy a jogelméleti problémákat a jogrendszer egészébe helyezve vizsgáljuk. Ennek kapcsán részint a jogrendszer egészéről alkotunk általános képet, máskor pedig a konkrét problémákat az egészre tekintettel lévő szemlélettel világítjuk meg. Tanszékünk kutatásainak másik jellemzője, a jog és állam szoros kapcsolatáról alkotott meggyőződés. E kapcsolat – egyebek mellett – egyfelől a jog állami-politikai feltételezettségét, másfelől az állam jogi kontextusát jelenti. Kutatásaink így gyakran irányulnak a jogállamiság kérdésére és a pozitív jogtól független jogi értékek világára. Meggyőződésünk, hogy az államelmélet és a jogelmélet szorosan összetartozik, s az állam problémája nem tűnik el a jogi kérdések tengerében. Az állam továbbá kutatásainknak önálló területe is: államelméleti vonatkozásban tanszékünk elsősorban az állam általános elméletével, fogalmával és funkcióival, történeti kontextusával és társadalmi beágyazottságával foglalkozik, külön figyelmet fordítva az olyan kérdésekre is, mint az állam változása a globalizáció viszonyai között. A globalizáció korszerű, gazdaságelméleti megalapozottságú elemzése egyébként is tanszéki kutatásaink egyik központi kérdése. A fentiekből adódik a közjogi-alkotmányjogi problémák jogelméleti vonatkozásai iránti érdeklődésünk is. Jogelméleti kutatásink egy további fő vonása a jog társadalmi kontextusának és értéktartalmának folyamatos szem előtt tartása. Végül, mint minden hazai jogelméleti tanszék mi is ápoljuk a magyar jogelméleti hagyományokat.

 

 

A MUNKATÁRSAK JELLEGZETES KUTATÁSI TÉMAKÖREI

Szigeti Péter, D.Sc. - kutatási témák: a magyar jogrendszer változásai és állapota; alkotmány- és választójog; a jogállamiság kritériumai és elméleti diszkussziója; társadalomelmélet és szintetikus jogelmélet; világrendszer- és globális kapitalizmus  kutatás;  a közérdek-fogalom paradigmatikus változatai.

Takács Péter, C.Sc. - kutatási témák: a jog politikai kontextusa; államelmélet; a modern állam változásai; helyes jogi elméletek; jog és erkölcs kapcsolata; az állam és a jog reprezentációja a művészetekben

Egresi Katalin, dr. habil., Ph.D. - kutatási témák: a szociális jogok kérdése, az olasz alkotmányjog történeti és jelenkori kérdései, a nemzetközi kapcsolatok elméletei

Pongrácz Alex, Ph.D. - kutatási témák: állam, jog és globalizáció

A tanszékhez kötődő külső munkatársak:

Szoboszlai-Kiss Katalin, Ph.D. - kutatási témák: az ókori filozófia; a jog etikai kérdései

Deli Gergely, dr. habil., Ph.D. - kutatási témák: római jog, angolszász jogelmélet, német jogi kultúra, a jog etikai alapjai

A tanszékhez kötődő PhD-hallgatók:

Pődör Lea, dr. jur. - kutatási téma: a bírói döntés kialakulásának tényezői

Váradi-Tornyos Bálint, dr. jur. - kutatási téma: A jogfejlődés és jogfejlesztés lehetőségei az elmélet perspektívájában

 

 A MUNKATÁRSAK FŐBB EREDMÉNYEI A KUTATÁSOK TERÉN (ÖSSZEFOGLALÁS)

Szigeti Péter tudományos tevékenysége a politológia, jogbölcselet-jogfilozófia, az államelmélet, a filozófia,  és a magyar alkotmányjog  területére esik. Négy monográfiája, öt tanulmánykötete és két  jelentős egyetemi jegyzete jelent meg, többször is,  ez ideig. - Az évek folyamán sokat foglalkozott és publikált olyan eszmetörténeti kérdésekről, mint Marx politikaelméletének rekonstrukciója, illetve Hilferding szervezett kapitalizmus koncepciója. - A frankfurti iskola kritikai elméletének, illetve jóléti állam koncepciójának problémáihoz a modern kapitalizmuselméleteket kutatva jutott el. Újabban pedig az uralom – hatalom dualizmusának Max Webernél és Marxnál is kidolgozott felfogásából kiindulva reflektált Michel Foucault fegyelmező társadalom felfogására, illetőleg kritikailag Antonio Negri – Michael Hardt kontrolltársadalom (Empire) elgondolására. - A politológia sajátos módszertani szemléletét érvényesítette a politikum szerveződésmódjának sajátos amerikai és svéd útjainak tárgyalásánál és a pluralista demokrácia francia variánsának kidolgozásakor.  A francia politikatudomány eredményeit, szellemének eredetiségét átfogóbb tanulmányokban recipiálta. Különösen a politikai szocializációs koncepciók és a politikai rendszerelemzések teljesítményeit hasznosította. - Évtizedes  tanulmányokat követően klasszikus jogelméleti témákat dolgozott fel, a jogrend tárgyspecifikus kategóriáját elemezte, illetve a neokantiánus módszerdualizmus és a társadalomontológiai monizmus viszonyát tisztázta. A jogrend jelentését és annak változásait ontológiai és hermeneutikai perspektívából magyarázza. Az alkotmányos átmenetet vizsgálva  esősorban a magyar Alkotmánybíróság döntéseit, politológiai, alkotmányjogi és jogelméleti vonatkozásait kutatja; rendszeresen publikál  az alkotmányos jogállamiság és az alkotmányozás (2010) problémáiról. Kapitalizmus-kutatói munkássága - több tanulmányán túl - két monográfiát eredményezett (1991, 2005). Ezekben a világrendszer kutató iskolához csatlakozva elemzi a globális kapitalizmust, a regionális integrációk és a nemzetállam viszonyát, a magyarországi újkapitalizmus természetét és helyét. - Publikációs listáját lásd a Magyar Tudományos Művek Tárában. (letöltés)

Takács Péter tudományos tevékenysége az államelmélet, a jogbölcselet, az államelméleti és a jogbölcseleti gondolkodás történetének területére esnek. Átfogó módon foglalkozik az  állam, a politika és a jog elméleti kér­déseivel. Az államra és a jogra vonatkozó elméletek tör­té­netét ta­nulmányozva számos tanul­má­nyt, monográfiát és egyetemi jegyzetet készített. - Egyebek mellett a jog és állam, illetve a jog és politika határ­te­rü­­leteire eső elméleti kérdésekkel is foglalkozik. Így az általános igazságosság-kon­cep­ciók jogra való alkalmazásának kérdéseit kutatta; an­­tológiát szerkesztett, mely a jog­államiság és a joguralom eszméinek tör­téneti fejlődését, illetőleg jogbölcseleti és po­li­tikaelméleti kérdéseit mutatta be; valamint részt vett egy olyan kutatásban, amelynek kö­zép­pont­já­ban a jogállamisággal összefüggő jogelméleti kérdések álltak. - A jogbölcselet terén az érték­ori­en­tált jogelmélet kérdéseivel  és a kortárs an­gol­szász jogelmélet fő képviselőinek elméleteivel foglalkozott (Hart és Dworkin elméletei), a magyar jogelméleti hagyomány egy­kori képviselőinek reha­bi­li­tá­lá­sára irányuló törekvések keretében pedig Somló Bódog egyik művének újabb kiadását gon­doz­ta. - Az államelmélet terén  egy tematikus államtan megírásának előkészületi munkájaként, e­gye­­temi jegyzeteket szerkesztett. Összeállított, illetve szerkesztett egy olyan válogatást (Államtan. Írások a XX. századi általános államtudomány köréből, 2003), amely a hagyományos államelmélet XX. századi fejlődését mutatja be. Ez irányú munkáit egy Állam­elmélet I.: A modern állam elméletének előzményei és történeti alapvonalai (2008) című, részben szerkesz­tett, nagy részben általa írt kötettel zárta le. - A modern állam változásai – Történeti perspektívák és a jelenkori kihívásokra adott válaszok című OTKA-kutatás vezető kutatásvezetője. - Néhány éve intenzíven foglalkoztatja a politika, az állam és a jog megjelenítése a képzőművészetben, valamint a jogi és hatalmi szimbolika. Ezen a területen több szakcikket publikált (2009, 2011, 2013) különböző témákban. Az elmúlt másfél év folyamán  az államok elnevezésével kapcsolatos témakört tekintette át, s ezzel kapcsolatban publikált írásokat (Az államok nevéről, 2014, 2015). Egy interdiszciplináris konferencia  (Az állam szuverenitása. Eszmény és / vagy valóság címmel)  kötetének szerkesztője volt. - Külön kiemelést érdemel szakfordítói tevékenysége:  magyar nyelvre ültette át többek között, Hume esszéit, valamint H. L. A. Hart jog­el­mé­le­ti fő­mű­­vét, és szaknyelvi lektorként működött közre John Rawls munkájának magyar kiadásában. - Publikációs listáját lásd a Magyar Tudományos Művek Tárában. (letöltés) 

Egresi Katalin tudományos tevékenysége a filozófia, a politikai filozófia, a politikai eszmetörténet, az államelmélet, a jogbölcselet, a nemzetközi politikatudomány és a szociálpolitika területére esik. Összehasonlító jelleggel vizsgálja az olasz és a magyar állam-és alkotmányelméletet. - Az olasz alkotmányjogban érvényesülő alkotmányos alapelvek és a formális-materiális alkotmány koncepcióját Olaszország 1948-as alkotmányának születésére, elveire és alapjogaira tekintettel vizsgálta. Élénken foglalkoztatják a magyar és az olasz állambölcseleti hagyományok  XIX-XX. századi vonatkozásai. Jelenleg is kutatja Olaszország politikai rendszereit. - A modern állam változásai – Történeti perspektívák és a jelenkori kihívásokra adott válaszok című OTKA-projekt vezető kutatója. - Publikációs listáját lásd a Magyar Tudományos Művek Tárában. (letöltés) 

Pongrácz Alex tudományos tevékenysége az államelmélet területére esik. Ennek keretében olyan témaköröket vizsgál, mint az állam gazdaságpolitikai szerepvállalásnak trendfordulói, a közmenedzsment-reformok változásai, a szuverenitás fogalmában a globalizáció és a regionalizáció hatására bekövetkezett módosulások, és az állam helye a megváltozott világrendben. - Az uralkodó eszmék típusvariánsai közül kitüntetett kutatási figyelmet fordít a szociálkonzervativizmus irányzatára, és a magyar államtudományi hagyományok sorából Kautz Gyula munkásságára. (Ezirányú kutatásait jelenleg folytatja.) A közeljövőben Farkas Ádámmal közösen készül kutatni a fegyveres erőszak-alkalmazás államelméleti alapkérdéseinek témakörét, valamint az államkudarc és államépítés kihívásának koncepcionális értelmezéseit. - Publikációs listáját lásd a Magyar Tudományos Művek Tárában.(letöltés) 

Szoboszlai-Kiss Katalin tudományos tevékenysége a filozófia, az etika és az antik bölcselet területére esik. Szakterülete az antik filozófia. Kiemelt kutatási területei az antikvitás kultúrája, a hellenisztikus, illetve a sztoikus filozófia. Publikációs listáját  lásd a Magyar Tudományos Művek Tárában. (letöltés) 

Deli Gergely tudományos tevékenysége az összehasonlító jog módszertana, az összehasonlító polgári jog, a római jog és a jogelmélet és a "law and economics" irányzat területére esik. Publikációs listáját lásd  a Magyar Tudományos Művek Tárában. (letöltés)

 

 

KÖZÖS KUTATÁSI PROJEKTEK

A tanszéken jelenleg két közös jutatási projekt zajlik. Az egyik az Igazságügyi Minisztérium által finanszírozott ún. Közérdek-kutatás, a másik az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok által finanszírozott államelméleti kutatás.

A. Közérdek-kutatás (kari szintű IM-projekt része)

Az Igazságügyi Minisztérium által kiírt,  az oktatók és a hallgatók közös munkáját támogató pályázat keretében a Jogelméleti Tanszék munkatársai - az Alkotmányjogi-és Politikatudományi, valamint a Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék oktatóival közösen - a közérdek témakörét  kutatják. A Tanszék munkatársai az alábbi témák feldolgozását vállalták:

  • Takács Péter: A közjó, a közakarat és a közérdek az állam kontextusában
  • Szigeti PéterA minden egyes akaratától az általános akaratig vezető út (Jean-Jacques  Rousseau ,Georg W. F. Hegel, Roscoe Pound  és a Public choice elméletek megoldásai) [Szigeti Péter kutatómunkáját Farkas Alexandra, Kőfalvi Martin és Lipták Laura Martina jogász szakos hallgatók segítik]
  • Egresi Katalin: A közérdek fogalmának jelentésváltozásai történeti síkon
  • Pongrácz Alex: "Kinek az álma múlik a közérdeken?" - Avagy az állam gazdaságpolitikai szerepvállalásának trendfordulói az abszolutizmustól a neoliberális versenyállamig és tovább... (Pongrácz Alex kutatásához Varga Adrián jogász szakos hallgató az alábbi téma feldolgozásával csatlakozik: A szociális piacgazdaság és a közérdek összefüggései a német és a magyar példa bemutatásán keresztül)

 

B. Államelméleti kutatás: A modern állam változásai - Történeti perspektívák és a jelenkori kihívásokra adott válaszok (OTKA-projekt) 

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) által támogatott kutatásokban a Tanszék két oktatója vesz részt (Takács Péter és Egresi Katalin), akik - más egyetemek kutatóival is együttműködve - a modern állam kérdéseit elemzik. A projekt címe: A modern állam változásai - Történeti perspektívák és a jelenkori kihívásokra adott válaszok. A projektnek önálló honlapja van; lásd DFK-OTKA (link). Itt tájékozódhat a program egyéb részeiről, a a program keretében szervezett konferenciákról és az annak támogatásával megjelent kiadványokról.

A kutatás keretében megjelent könyvek:

Takács Péter (szerk.): Az állam szuverenitása. Eszmény és / vagy valóság. Interdiszciplináris megközelítések (tanulmánykötet)  2014 (A tanulmányok tanszéki szerzői: Egresi Katalin, Pongrácz Alex, Szigeti Péter, Takács Péter) - Takács Péter: A rózsa neve: Magyar Köztársaság. Az államok nevéről és a magyar állam átnevezéséről (monográfia) 2015 - Sólyom  Péter: Jogászi módszer és politika. Fejezetek a német közjogtudomány történetéből (monográfia) 2016 - Rácz Lajos: Rex et regnum. Válogatott államelméleti és kormányzás-történeti tanulmányok  (tanulmánygyűjtemény) 2016 - Somló Bódog: Állambölcseleti töredék . Somló Bódog írásai és hátrahagyott jegyzetei egy megírni tervezett Állambölcseletből (dokumentum) Szerk.: Takács Péter. 2016

A kutatás keretében ezen kívül mintegy 25 egyéb publikáció jelent meg 2013 és 2016 között; ezeket lásd a projek honlapján: DFK-OTKA (link).

 

Korábbi tanszéki kutatások
A tanszéken korábban több közös kutatás is zajlott. Ezek közül a legjelentősebb "A Magyar Köztársaság jogrendszerének állapota 1989–2004. Komplex jog- és alkotmányelméleti, jogszociológiai és szakjogi elemzés" című OTKA-projekt volt. A projektet vezette: Szigeti Péter. A projekt zárójelentése elérhető itt: kutatási zárójelentés (letöltés)

 

 

 

TANSZÉKI

ÉS TANSZÉKHEZ KÖTŐDŐ, ILL. TANSZÉKI MUNKATÁRSAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL ZAJLÓ

 KONFERENCIÁK

Az állam szuverenitása: eszmény és/vagy valóság. Interdiszciplináris konferencia. Konferencia az OTKA-program-keretében. – Győr, 2014. március 21. Részleteit lásd a projekt önálló honlapján: DFK-OTKA (link).

Az államok patológiája. Válság és hanyatlás, bomlás és bukás az államok életében. Műhely-konferencia az OTKA-program-keretében (részletek). – Győr, 2015. május 15. További részleteit lásd a projekt önálló honlapján: DFK-OTKA (link).

Magyar Tudomány Napja Erdélyben: Magyar Jogfilozófusok Kolozsvári TanácskozásaSomló Bódog, Moór Gyula és Horváth Barna jogfilozófiájának aktualitása – konferencia a kolozsvári Sapientia Egyetemen, 2015. november 6-7. A konferencián, ill. annak anyagait közlő kiadványban tanszékünk több tagja is képviseltette magát.

Jog társadalom politika. Ünnepi konferencia Szigeti Péter 65. születésnapja tiszteletére. Program & képek a rendezvényről (letöltés) Győr, 2016. november 11.

Tudás és jog történelmi és társadalmi összefüggéseiHorváth Barna születésének 120. évfordulója alkalmából Szegeden, 2016. december 1-2-én rendezett konferencia, melyen a tanszék valamennyi tagja részt vett és előadott. Részletek: itt. További részletek - emléktábla-avatás: itt.

Közérdek-kutatás: A Jogelméleti Tanszék 2017. január 19-én szakmai műhelybeszélgetést tartott, ahol - külső résztvevők közreműködésével - Szigeti Péter: A minden egyes akaratától az általános akaratig vezető út című tanulmányát vitatta meg.

 

  

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI RENDEZVÉNYEK ÉS EREDMÉNYEK 

A Jogelmélet TDK rendezvényeivel kapcsolatban lásd elsősorban honlapunk külön rovatát: „TDK tevékenység”. Itt, a tanszéki tudományos kutatásokról számot adó rovatban a jelentősebb programjainkról számolunk be, utólagosan, valamint azokról a TDK-sikereket tesszük közzé, amelyek a tudományosság szokásos sztenderdjei szerint is jelentősek.

  • A bírói meggyőződés. Tudományos előadás és szakmai beszélgetés. Előadó: Bencze Mátyás, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem - 2016. november 15. A téma exponálása: a modern bizonyítási rendszerek a bíróban kialakult bizonyossághoz kötik a tényállás-megállapítást. Az utóbbi időben ezért egyre többen vizsgálják a bírói meggyőződés mibenlétét, kialakulását és jellemzőit. Az előadás ezen jogszociológiai vizsgálatokról ad képet.

Bencze Mátyás: A bírói meggyőződés (az előadás diasora; a diasor összeállításában segítséget nyújtott Gábri Angéla, PhD hallgató) (letöltés)
 
Szakmai összefoglaló a rendezvényről (Pődör Lea) (letöltés)
 
A rendezvényről készült képek (letöltés)
 
  • A győri Justitia. Jogelméleti teadélután. Beszélgetés Lebó Ferenc szobrászművésszel, a győri Ítélőtábla épülete előtt álló Justita alkotójával. A rendezvény időpontja: 2017. március 9. A program részeként: Takács Péter tartott előadást „Justitia-szobrok Európában és Magyarországon” címmel

    A rendezvényen készült képek: letölthetők innen (PDF) 

    Lebó Ferenc munkái (válogatás): letölthetők innen (PDF) 

     A rendezvényen bemutatott Justitia-ábrázolások (PDF)

 

A TANSZÉK OKTATÓINAK LEGÚJABB KÖNYVEI

 

Az elméleti jogtudományok esetén a "legújabb" szerintünk azt jelenti, hogy e rovatban az elmúlt öt-hat évben megjelent könyveket soroljuk fel.

 

   

 
 
         
 
     
Szigeti P. ünnnepi kötet szerletics     egresi

 

A Tanszék oktatóinak korábban

(2010 előtt) megjelent könyvei és szerkesztett kiadványai


 

 

 
     
         
 

 

 

RÖVID ANGOL NYELVŰ TÁJÉKOZTATÓK A TANSZÉKI KUTATÁSOKRÓL

A Jogelméleti Tanszéken zajló kutatásokról a következő rövid angol nyelvű tájékozatók tölthetők le:

  • az egyetemi honlapon "Wissenkarte" címen elérhető tájékoztató (2013) Jogelméleti Tanszékre vonatkozó része: letöltés 
  • az "Annual Report 2014 (Research and Developement...)"-ben megjelent tájékoztató Jogelméleti Tanszékre vonatkozó része: letöltés