TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK A JOGELMÉLETI TANSZÉKEN

 

- A TANSZÉKEN ZAJLÓ KUTATÁSOKRÓL – ÁLTALÁBAN -

A tanszék oktatói szerint egyetemen azt érdemes tanítani, amit önálló kutatásokkal alapoztunk meg, másfelől: amit saját kutatásaink során megállapítottunk, azt érdemes valamilyen formában továbbadni az egyetemi hallgatóknak az oktatás keretei között. Ez az ún. „humboldti egyetem” eszméje. (A kifejezés a XVIII–XIX. század fordulóján élt német tudósra, Alexander von Humboldtra utal, aki egy olyan egyetem körvonalait dolgozta ki, amely a tudomány művelésének és oktatásának egységén alapul. A humboldti egyetem-eszmének ezen túl része még a tudományok teljeskörűsége, valamint az egyetem és az ott alkotó szellem autonómiája; ezeket ugyancsak fontosnak tartjuk.)

Tanszékünk intenzív kutatásokat folytat a jogelmélet, az államelmélet, a jogszociológia, a filozófia és az etika terén.

Kutatásaink egyik jellemzője, hogy a jogelméleti problémákat a jogrendszer egészébe helyezve vizsgáljuk. Ennek kapcsán részint a jogrendszer egészéről alkotunk általános képet, máskor pedig a konkrét problémákat az egészre tekintettel lévő szemlélettel világítjuk meg. Tanszékünk kutatásainak másik jellemzője, a jog és állam szoros kapcsolatáról alkotott meggyőződés. E kapcsolat – egyebek mellett – egyfelől a jog állami-politikai feltételezettségét, másfelől az állam jogi kontextusát jelenti. Kutatásaink így gyakran irányulnak a jogállamiság kérdésére és a pozitív jogtól független jogi értékek világára. Meggyőződésünk, hogy az államelmélet és a jogelmélet szorosan összetartozik, s az állam problémája nem tűnik el a jogi kérdések tengerében. Az állam továbbá kutatásainknak önálló területe is: államelméleti vonatkozásban tanszékünk elsősorban az állam általános elméletével, fogalmával és funkcióival, történeti kontextusával és társadalmi beágyazottságával foglalkozik, külön figyelmet fordítva az olyan kérdésekre is, mint az állam változása a globalizáció viszonyai között. A globalizáció korszerű, gazdaságelméleti megalapozottságú elemzése egyébként is tanszéki kutatásaink egyik központi kérdése. A fentiekből adódik a közjogi-alkotmányjogi problémák jogelméleti vonatkozásai iránti érdeklődésünk is. Jogelméleti kutatásink egy további fő vonása a jog társadalmi kontextusának és értéktartalmának folyamatos szem előtt tartása. Végül, mint minden hazai jogelméleti tanszék mi is ápoljuk a magyar jogelméleti hagyományokat.

 


A MUNKATÁRSAK JELLEGZETES KUTATÁSI TÉMAKÖREI

Szigeti Péter, D.Sc. - kutatási témák: a magyar jogrendszer változásai és állapota; alkotmány- és választójog; a jogállamiság kritériumai és elméleti diszkussziója; társadalomelmélet és szintetikus jogelmélet; világrendszer- és globális kapitalizmus  kutatás;  a közérdek-fogalom paradigmatikus változatai.

Takács Péter, C.Sc. - kutatási témák: a jog politikai kontextusa; államelmélet; a modern állam változásai; helyes jogi elméletek; jog és erkölcs kapcsolata; az állam és a jog reprezentációja a művészetekben

Egresi Katalin, dr. habil., Ph.D. - kutatási témák: a szociális jogok kérdése, az olasz alkotmányjog történeti és jelenkori kérdései, a nemzetközi kapcsolatok elméletei

Pődör Lea, Ph.D.  - kutatási téma: a bírói döntés kialakulásának tényezői, a jogalkalmazás jogelméleti kérdései

 

A tanszékhez kötődő külső munkatársak:

Szoboszlai-Kiss Katalin, dr. habil., Ph.D. - kutatási témák: az ókori filozófia; a jog etikai kérdései

Andrási Gábor, Ph.D. - kutatási téma: a jogászi etika kérdései

 

A tanszékhez kötődő PhD-hallgatók:

Váradi-Tornyos Bálint, dr. jur. - kutatási téma: A jogfejlődés és jogfejlesztés lehetőségei az elmélet perspektívájában

 


 

 A MUNKATÁRSAK FŐBB EREDMÉNYEI A KUTATÁSOK TERÉN (ÖSSZEFOGLALÁS)

Szigeti Péter tudományos tevékenysége a politológia, jogbölcselet-jogfilozófia, az államelmélet, a filozófia,  és a magyar alkotmányjog  területére esik. Négy monográfiája, öt tanulmánykötete és két  jelentős egyetemi jegyzete jelent meg, többször is,  ez ideig. - Az évek folyamán sokat foglalkozott és publikált olyan eszmetörténeti kérdésekről, mint Marx politikaelméletének rekonstrukciója, illetve Hilferding szervezett kapitalizmus koncepciója. - A frankfurti iskola kritikai elméletének, illetve jóléti állam koncepciójának problémáihoz a modern kapitalizmuselméleteket kutatva jutott el. Újabban pedig az uralom – hatalom dualizmusának Max Webernél és Marxnál is kidolgozott felfogásából kiindulva reflektált Michel Foucault fegyelmező társadalom felfogására, illetőleg kritikailag Antonio Negri – Michael Hardt kontrolltársadalom (Empire) elgondolására. - A politológia sajátos módszertani szemléletét érvényesítette a politikum szerveződésmódjának sajátos amerikai és svéd útjainak tárgyalásánál és a pluralista demokrácia francia variánsának kidolgozásakor.  A francia politikatudomány eredményeit, szellemének eredetiségét átfogóbb tanulmányokban recipiálta. Különösen a politikai szocializációs koncepciók és a politikai rendszerelemzések teljesítményeit hasznosította. - Évtizedes  tanulmányokat követően klasszikus jogelméleti témákat dolgozott fel, a jogrend tárgyspecifikus kategóriáját elemezte, illetve a neokantiánus módszerdualizmus és a társadalomontológiai monizmus viszonyát tisztázta. A jogrend jelentését és annak változásait ontológiai és hermeneutikai perspektívából magyarázza. Az alkotmányos átmenetet vizsgálva  esősorban a magyar Alkotmánybíróság döntéseit, politológiai, alkotmányjogi és jogelméleti vonatkozásait kutatja; rendszeresen publikál  az alkotmányos jogállamiság és az alkotmányozás (2010) problémáiról. Kapitalizmus-kutatói munkássága - több tanulmányán túl - két monográfiát eredményezett (1991, 2005). Ezekben a világrendszer kutató iskolához csatlakozva elemzi a globális kapitalizmust, a regionális integrációk és a nemzetállam viszonyát, a magyarországi újkapitalizmus természetét és helyét. - Publikációs listáját lásd a Magyar Tudományos Művek Tárában. (letöltés)

Takács Péter tudományos tevékenysége az államelmélet, a jogbölcselet, az államelméleti és a jogbölcseleti gondolkodás történetének területére esnek. Átfogó módon foglalkozik az  állam, a politika és a jog elméleti kér­déseivel. Az államra és a jogra vonatkozó elméletek tör­té­netét ta­nulmányozva számos tanul­má­nyt, monográfiát és egyetemi jegyzetet készített. - Egyebek mellett a jog és állam, illetve a jog és politika határ­te­rü­­leteire eső elméleti kérdésekkel is foglalkozik. Így az általános igazságosság-kon­cep­ciók jogra való alkalmazásának kérdéseit kutatta; an­­tológiát szerkesztett, mely a jog­államiság és a joguralom eszméinek tör­téneti fejlődését, illetőleg jogbölcseleti és po­li­tikaelméleti kérdéseit mutatta be; valamint részt vett egy olyan kutatásban, amelynek kö­zép­pont­já­ban a jogállamisággal összefüggő jogelméleti kérdések álltak. - A jogbölcselet terén az érték­ori­en­tált jogelmélet kérdéseivel  és a kortárs an­gol­szász jogelmélet fő képviselőinek elméleteivel foglalkozott (Hart és Dworkin elméletei), a magyar jogelméleti hagyomány egy­kori képviselőinek reha­bi­li­tá­lá­sára irányuló törekvések keretében pedig Somló Bódog egyik művének újabb kiadását gon­doz­ta. - Az államelmélet terén  egy tematikus államtan megírásának előkészületi munkájaként, e­gye­­temi jegyzeteket szerkesztett. Összeállított, illetve szerkesztett egy olyan válogatást (Államtan. Írások a XX. századi általános államtudomány köréből, 2003), amely a hagyományos államelmélet XX. századi fejlődését mutatja be. Ez irányú munkáit egy Állam­elmélet I.: A modern állam elméletének előzményei és történeti alapvonalai (2008) című, részben szerkesz­tett, nagy részben általa írt kötettel zárta le. - A modern állam változásai – Történeti perspektívák és a jelenkori kihívásokra adott válaszok című OTKA-kutatás vezető kutatásvezetője. - Néhány éve intenzíven foglalkoztatja a politika, az állam és a jog megjelenítése a képzőművészetben, valamint a jogi és hatalmi szimbolika. Ezen a területen több szakcikket publikált (2009, 2011, 2013) különböző témákban. Az elmúlt másfél év folyamán  az államok elnevezésével kapcsolatos témakört tekintette át, s ezzel kapcsolatban publikált írásokat (Az államok nevéről, 2014, 2015). Egy interdiszciplináris konferencia  (Az állam szuverenitása. Eszmény és / vagy valóság címmel)  kötetének szerkesztője volt. - Külön kiemelést érdemel szakfordítói tevékenysége:  magyar nyelvre ültette át többek között, Hume esszéit, valamint H. L. A. Hart jog­el­mé­le­ti fő­mű­­vét, és szaknyelvi lektorként működött közre John Rawls munkájának magyar kiadásában. - Publikációs listáját lásd a Magyar Tudományos Művek Tárában. (letöltés) 

Egresi Katalin tudományos tevékenysége a filozófia, a politikai filozófia, a politikai eszmetörténet, az államelmélet, a jogbölcselet, a nemzetközi politikatudomány és a szociálpolitika területére esik. Összehasonlító jelleggel vizsgálja az olasz és a magyar állam-és alkotmányelméletet. - Az olasz alkotmányjogban érvényesülő alkotmányos alapelvek és a formális-materiális alkotmány koncepcióját Olaszország 1948-as alkotmányának születésére, elveire és alapjogaira tekintettel vizsgálta. Élénken foglalkoztatják a magyar és az olasz állambölcseleti hagyományok  XIX-XX. századi vonatkozásai. Jelenleg is kutatja Olaszország politikai rendszereit. - A modern állam változásai – Történeti perspektívák és a jelenkori kihívásokra adott válaszok című OTKA-projekt vezető kutatója. - Publikációs listáját lásd a Magyar Tudományos Művek Tárában. (letöltés) 

Szoboszlai-Kiss Katalin tudományos tevékenysége a filozófia, az etika és az antik bölcselet területére esik. Szakterülete az antik filozófia. Kiemelt kutatási területei az antikvitás kultúrája, a hellenisztikus, illetve a sztoikus filozófia. Publikációs listáját  lásd a Magyar Tudományos Művek Tárában. (letöltés) 

Deli Gergely tudományos tevékenysége az összehasonlító jog módszertana, az összehasonlító polgári jog, a római jog és a jogelmélet és a "law and economics" irányzat területére esik. Publikációs listáját lásd  a Magyar Tudományos Művek Tárában. (letöltés)

 

 


 

 KUTATÁSI PROJEKTEK

EGYÉNI KUTATÁSI PROJEKTEK TANSZÉKI KERETEK KÖZÖTT

1. „Könnyű eset” - „nehéz eset”  a bírói döntéshozatalban / Pődör Lea kutatásai

Pődör Lea kutatási témája a a PhD-képzés és kutatás keretében: A „könnyű eset” - „nehéz eset” természete a bírói döntéshozatalban – jogelméleti megközelítés. Témavezetők: Szigeti Péter, egyetemi tanár, valamint Egresi Katalin, habilitált egyetemi docens. Előbírálók: Bencze Mátyás, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem) és Deli Gergely egyetemi tanár (Széchenyi István Egyetem). Bírálók: Bencze Mátyás, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem),  Paksy Máté, postdoctoral researcher (Université Catholique de Lille). A disszertáció nyilvános vitájára 2021. május 27-én került sor, azon a bírálókon kívül a Bírálóbizottság tagjai és titkára vettek részt: Vinnai Edina, PhD, egyetemi docens (ME), Badó Attila, DSc, egyetemi tanár (SZTE), Ződi Zsolt, PhD, tudományos munkatárs (MTA TK JTI). A bizottság titkára Erdős Csaba, PhD, egyetemi docens (SZE), elnöke és a vita vezetője Takács Péter CSc, egyetemi tanár (SZE) volt. További információk: a Doktori Iskola honlapján

2. ... (fejlesztés alatt)

 


KÖZÖS KUTATÁSI PROJEKTEK

A. A jog és az igazságszolgáltatás színterei. A jogi kultúra látható világa

A jogászképzés fejlesztését célzó IM-program keretében a 2019/2020-as tanévi kutatások keretében, a Széchenyi István Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kara vállalkozásában, a Jogelméleti Tanszék koordinálásával  Gondolat kiadó gondozásában megjelent:

A jog megjelenítése, épített környezete és szimbólumai.

A jogi kultúra látható világa

című, gazdagon illusztrált  tanulmánykötet és album. 

A kötetben a tanszék minden munkatársa tett közzé tanulmányokat. Ezek a következők:
Szigeti Péter: Legalitás és legitimitás: az igazságszolgáltatás társadalmi reprezentációja 
Pődör Lea: A bírósági terek és a „falak nélküli” igazságszolgáltatás 
Egresi Katalin: Az ünnepélyes deklarációk szerepe a jogban
Pődör Lea: „Jog és opera”. Az igazságszolgáltatás szatirikus ábrázolása egy viktoriánus vígoperában
Takács Péter: A jog szimbolikus és allegorikus megjelenítése. Bevezető 13 
Takács Péter: Az igazságosság megjelenítése. Justitia-ábrázolások a képzőművészetben és a bíróságok díszeként 
Takács Péter: Magyarországi Justitiák. Az igazságosság megjelenítése magyar köztereken, középületeken és közgyűjteményekben
Takács Péter: A feliratok mint a bírósági épületek újabb díszei
Takács Péter: A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben 

w Borító +++ - címlap 58.JPG       w Borító - hátul .JPG

A kötet bibliogáfiai adatai:

A jog megjelenítése, épített környezete és szimbólumai. A jogi kultúra látható világa.
Szerkesztette: Takács Péter. Szerzők: Bódiné Beliznai Kinga, Bóka Zsolt, Bors Szilvia, Deli Gergely, Egresi Katalin, Erdős Csaba, Ganczer Mónika, Herédi Erika, Horváthy Balázs, Kajtár István…, Kecskés Gábor, Kelemen Roland, Knapp László, Lezsovits Gergely, Magyar Zsóka, Maróti Gábor, Megyeri-Pálffi Zoltán, Mezey Barna, Milassin László, Paksy Máté, Pődör Lea, Rokolya Gábor, Smuk Péter, Szigeti Péter, Takács Péter, Varga Piroska, Váczi Péter, Veöreös András.
Megjelent: Budapest, Gondolat Kiadó, 2020. pp. 840.  ISBN: 978 963 556 070 7 - Mtmt-azonosító: 31726775 

A teljes tartalomjegyzék:

Tartalom 

Előszó 9

I. A JOG MEGJELENÍTÉSE 

  1. Takács Péter: A jog szimbolikus és allegorikus megjelenítése. Bevezető 13 
  2. Takács Péter: Az igazságosság megjelenítése. Justitia-ábrázolások a képzőművészetben és a bíróságok díszeként 49 
  3. Takács Péter: Magyarországi Justitiák. Az igazságosság megjelenítése magyar köztereken, középületeken és közgyűjteményekben 98

II. A JOG ÉPÍTETT KÖRNYEZETE, TEREI ÉS SZIMBÓLUMAI 

  1. Kajtár István: Architektúra a jogi kultúrtörténetben 157 
  • Igazságszolgálatatás – jogszolgálatatás 
  1. Megyeri-Pálffi Zoltán: Bírósági épületek Magyarországon és külföldön 177 
  2. Paksy Máté: Egy kocka, ami el van vetve… Le Corbusier chandigarhi Igazságügyi Palotája 202 
  3. Bódiné Beliznai Kinga: A bírósági tárgyalótermek szimbolikája 217 
  4. Takács Péter: A feliratok mint a bírósági épületek újabb díszei 240 
  5. Pődör Lea: A bírósági terek és a „falak nélküli” igazságszolgáltatás 296 
  6. Szigeti Péter: Legalitás és legitimitás: az igazságszolgáltatás társadalmi reprezentációja 308 
  7. Lezsovits Gergely – Varga Piroska:  A bírósági épületek értékelésének építészeti és környezetpszichológiai szempontjai 330 
  8. Bors Szilvia: Az ülnökök szerepe és megjelenése az igazságszolgáltatásban 345 
  9. Bódiné Beliznai Kinga: A bírói viselet múltja és jelene 357 
  10. Bóka Zsolt: Az ügyvédek talárviselete 375 
  11. Rokolya Gábor: A közjegyzői hivatás szimbólumai a polgári korban 402 
  12. Mezey Barna: A modern büntetés-végrehajtás építészetének kezdetei és szimbólumrendszerének kialakulása 419 
  13. Kelemen Roland: A pallosjog magyarországi történetéhez és szimbolikájához 444 
  • Törvényhozás, kormányzás, közigazgatás 
  1. Smuk Péter: A parlamentek terei 463 
  2. Erdős Csaba – Váczi Péter:  Az államfői hatalom láthatóvá tétele – elnöki szimbólumok 483 
  3. Deli Gergely: A magyar Alkotmánybíróság logóinak változásai, 1990–2018 512 
  4. Paksy Máté: Két ódon bútordarab a francia alkotmányosság szolgálatában: a „bírósági ágy” és az „alkotmányos esküdtszék” 525 
  5. Magyar Zsóka: A kormányzati épületek és a „kormányzati negyed” 541 
  6. Megyeri-Pálffi Zoltán: A közigazgatási szervek épületei Magyarországon és külföldön 560 
  7. Herédi Erika – Veöreös András : Az örökségvédelem és a jog viszonyáról 604 
  • Európai es nemzetközi intézmények 
  1. Ganczer Mónika – Kecskés Gábor: A béke szimbólumai az Egyesült Nemzetek Szervezetében 623 
  2. Horváthy Balázs – Knapp László: A jogalkotás és igazságszolgáltatás szimbolikus terei az Európai Unióban 652 
  3. Milassin László: A bécsi magyar Testőrpalota (a Trautson-palota) 702
III. A LÁTHATÓN TÚL: AMI A JOGBAN HALLHATÓ 
  1. Egresi Katalin: Az ünnepélyes deklarációk szerepe a jogban 719 
  2. Maróti Gábor: Az eskü vallás- és jogtörténeti kérdései. Az eskü műfajelméleti és modellváltozati fejlődésének témarepertoár-bővülése az archaikus és szakrális jogrendek igazságszolgáltatási stratégiájának szimbólumértelmezési megközelítésében 737 
  3. Pődör Lea: „Jog és opera”. Az igazságszolgáltatás szatirikus ábrázolása egy viktoriánus vígoperában 760

FÜGGELÉK 

  1. Takács Péter: A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben 775 

A kötet szerzői 823 

A közölt képek forrásai és alkotói 825 

Függelék: További képek - a jogászképzés épített környezete, terei és szimbólumai  836-840

~ 1 11 zaoz .JPG  '~ 1 13  .JPG  '~ 1 1++1  .JPG

 

B. Tananyagfejlesztés szakmai előkészítése

........

........

........

Műhelyviták:

........

........

........


KORÁBBI KÖZÖS KUTATÁSI PROJEKTEK

A tanszéken korábban két jelentősebb közös jutatási projekt zajlott. Az egyik az Igazságügyi Minisztérium által finanszírozott ún. Közérdek-kutatás, a másik az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok által finanszírozott államelméleti kutatás.

A. Közérdek-kutatás (kari szintű IM-projekt része)

Az Igazságügyi Minisztérium által kiírt,  az oktatók és a hallgatók közös munkáját támogató pályázat keretében a Jogelméleti Tanszék munkatársai - az Alkotmányjogi-és Politikatudományi, valamint a Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék oktatóival közösen - a közérdek témakörét  kutatják. A Tanszék munkatársai az alábbi témák feldolgozását vállalták:

  • Takács Péter: A közjó, a közakarat és a közérdek az állam kontextusában
  • Szigeti PéterA minden egyes akaratától az általános akaratig vezető út (Jean-Jacques  Rousseau ,Georg W. F. Hegel, Roscoe Pound  és a Public choice elméletek megoldásai) [Szigeti Péter kutatómunkáját Farkas Alexandra, Kőfalvi Martin és Lipták Laura Martina jogász szakos hallgatók segítik]
  • Egresi Katalin: A közérdek fogalmának jelentésváltozásai történeti síkon
  • Pongrácz Alex: "Kinek az álma múlik a közérdeken?" - Avagy az állam gazdaságpolitikai szerepvállalásának trendfordulói az abszolutizmustól a neoliberális versenyállamig és tovább... (Pongrácz Alex kutatásához Varga Adrián jogász szakos hallgató az alábbi téma feldolgozásával csatlakozik: A szociális piacgazdaság és a közérdek összefüggései a német és a magyar példa bemutatásán keresztül)

 

B. Államelméleti kutatás

A modern állam változásai - Történeti perspektívák és a jelenkori kihívásokra adott válaszok (OTKA-projekt, 2013 - 2017) 

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) által támogatott kutatásokban a Tanszék két oktatója vesz részt (Takács Péter és Egresi Katalin), akik - más egyetemek kutatóival is együttműködve - a modern állam kérdéseit elemzik. A projekt címe: A modern állam változásai - Történeti perspektívák és a jelenkori kihívásokra adott válaszok. A projektnek önálló honlapja van; lásd DFK-OTKA (link). Itt tájékozódhat a program egyéb részeiről, a a program keretében szervezett konferenciákról és az annak támogatásával megjelent kiadványokról.

A kutatás keretében megjelent könyvek:

Takács Péter (szerk.): Az állam szuverenitása. Eszmény és / vagy valóság. Interdiszciplináris megközelítések (tanulmánykötet)  2014 (A tanulmányok tanszéki szerzői: Egresi Katalin, Pongrácz Alex, Szigeti Péter, Takács Péter) - Takács Péter: A rózsa neve: Magyar Köztársaság. Az államok nevéről és a magyar állam átnevezéséről (monográfia) 2015 - Sólyom  Péter: Jogászi módszer és politika. Fejezetek a német közjogtudomány történetéből (monográfia) 2016 - Rácz Lajos: Rex et regnum. Válogatott államelméleti és kormányzás-történeti tanulmányok  (tanulmánygyűjtemény) 2016 - Somló Bódog: Állambölcseleti töredék . Somló Bódog írásai és hátrahagyott jegyzetei egy megírni tervezett Állambölcseletből (dokumentum) Szerk.: Takács Péter. 2016

A kutatás keretében ezen kívül mintegy 25 egyéb publikáció jelent meg 2013 és 2017 között; ezeket lásd a projek honlapján: DFK-OTKA (link).

 

2013 előtti tanszéki kutatások
 
A tanszéken 2013 előtt  több közös kutatás is zajlott. Ezek közül a legjelentősebb "A Magyar Köztársaság jogrendszerének állapota 1989–2004. Komplex jog- és alkotmányelméleti, jogszociológiai és szakjogi elemzés" című OTKA-projekt volt. A projektet vezette: Szigeti Péter. A projekt zárójelentése elérhető itt: kutatási zárójelentés (letöltés)

 

 

 


 

TANSZÉKI ÉS TANSZÉKHEZ KÖTŐDŐ, ILL. TANSZÉKI MUNKATÁRSAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL ZAJLÓ  

KONFERENCIÁK

Az állam szuverenitása: eszmény és/vagy valóság. Interdiszciplináris konferencia. Konferencia az OTKA-program-keretében. – Győr, 2014. március 21. Részleteit lásd a projekt önálló honlapján: DFK-OTKA (link).

Az államok patológiája. Válság és hanyatlás, bomlás és bukás az államok életében. Műhely-konferencia az OTKA-program-keretében (részletek). – Győr, 2015. május 15. További részleteit lásd a projekt önálló honlapján: DFK-OTKA (link).

Magyar Tudomány Napja Erdélyben: Magyar Jogfilozófusok Kolozsvári TanácskozásaSomló Bódog, Moór Gyula és Horváth Barna jogfilozófiájának aktualitása – konferencia a kolozsvári Sapientia Egyetemen, 2015. november 6-7. A konferencián, ill. annak anyagait közlő kiadványban tanszékünk több tagja is képviseltette magát.

Jog társadalom politika. Ünnepi konferencia Szigeti Péter 65. születésnapja tiszteletére. Program & képek a rendezvényről (letöltés) Győr, 2016. november 11.

Tudás és jog történelmi és társadalmi összefüggéseiHorváth Barna születésének 120. évfordulója alkalmából Szegeden, 2016. december 1-2-én rendezett konferencia, melyen a tanszék valamennyi tagja részt vett és előadott. Részletek: itt. További részletek - emléktábla-avatás: itt.

Közérdek-kutatás: A Jogelméleti Tanszék 2017. január 19-én szakmai műhelybeszélgetést tartott, ahol - külső résztvevők közreműködésével - Szigeti Péter: A minden egyes akaratától az általános akaratig vezető út című tanulmányát vitatta meg.

100 éves a Juristiche Grundlehre. Somló Bódog (Felix Somló) "Juristische Grundlehre" című könyve megjelenésének 100. évfordulójáról megemlékező konferencián, 2017. november 10-én, Takács Péter tartott előadást "Szladits Károly levelei Somló Bódoghoz. Szladits tanúvallomása a népbiztos perben (1920). Kommentárok a szövegközléshez" címmel. A koferencia programja innen tölthető le.

Viták a társadalompolitika elméletéről és gyakorlatáról a Bethlen-korszakban címmel Egresi Katalin előadást tartott a Gróf Bethlen István Kutatóközpont által szervezett Gróf Bethlen István miniszterelnöksége és hatása című tudományos konferencián 2018. október 11-én. A konferenciáról részletesen itt olvashat (katt ide), képeket itt láthat (katt ide 1 2 3 ).

Ünnepi konferencia Takács Péter professzor 65. születésnapjára. ... ... ... .... ... ... ... ...... ... ... .... ... ... ... ...... ... ... .... ... ... ... ...... ... ... .... ... ... ... ...... ... ... .... ... ... ... ...... ... ... .... ... ... ... ... 

  


 TANSZÉKI KIADVÁNYOK

 A SZE DFK Jogelméleti Tanszéke által megjelentetett kiadványok:

         

A münsteri béke

magyar szövege

 Államelmélet

(tanszéki tankönyv)

Államelmélet

(olaszul)

Migráció

és integráció

A Somló-affér

Dokumentumok

Gustav Radbruch:

Öt perc jogfilozófia

A fenti képre vagy az alábbi címre kattintva letöltheti a kiadványt.

 
 

 

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI RENDEZVÉNYEK ÉS EREDMÉNYEK 

A Jogelmélet TDK rendezvényeivel kapcsolatban lásd elsősorban honlapunk külön rovatát: „TDK tevékenység”. Itt, a tanszéki tudományos kutatásokról számot adó rovatban a jelentősebb programjainkról számolunk be, utólagosan, valamint azokról a TDK-sikereket tesszük közzé, amelyek a tudományosság szokásos sztenderdjei szerint is jelentősek.

  • A bírói meggyőződés. Tudományos előadás és szakmai beszélgetés. Előadó: Bencze Mátyás, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem - 2016. november 15. A téma exponálása: a modern bizonyítási rendszerek a bíróban kialakult bizonyossághoz kötik a tényállás-megállapítást. Az utóbbi időben ezért egyre többen vizsgálják a bírói meggyőződés mibenlétét, kialakulását és jellemzőit. Az előadás ezen jogszociológiai vizsgálatokról ad képet.

Bencze Mátyás: A bírói meggyőződés (az előadás diasora; a diasor összeállításában segítséget nyújtott Gábri Angéla, PhD hallgató) (letöltés)
 
Szakmai összefoglaló a rendezvényről (Pődör Lea) (letöltés)
 
A rendezvényről készült képek (letöltés)
 
  • A győri Justitia. Jogelméleti teadélután. Beszélgetés Lebó Ferenc szobrászművésszel, a győri Ítélőtábla épülete előtt álló Justita alkotójával. A rendezvény időpontja: 2017. március 9. A program részeként: Takács Péter tartott előadást „Justitia-szobrok Európában és Magyarországon” címmel

      Szakmai beszámoló a rendezvényről (Pődör Lea) (letöltés innen) (PDF) 

      A rendezvényen készült képek: letölthetők innen (PDF) 

  • A jogi kultúra fogalmának eszmetörténete és a kortárs magyar jogi kultúra jellemzői. Fekete Balázs előadása. A rendezvény időpontja:  2018. szeptember 29. .

  Szakmai beszámoló a rendezvényről (Pődör Lea) (letöltés innen) (PDF)

 


 

Az egyetemi Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia Jogtörténeti, Jogbölcseleti és Közigazgatási Jogi Szekciójában Zokob Anikó az Állam és egyház kapcsolata (az újkori fejlődés fő modelljei és a hazai szabályozás tükrében) című dolgozatával és annak 2018. április 25-i előadásával első helyezést ért el. Az oklevéllel elismert szerző (az egyetemi TMDK után).


 

 

A TANSZÉK OKTATÓINAK LEGÚJABB KÖNYVEI

 

Az elméleti jogtudományok esetén a "legújabb" szerintünk azt jelenti, hogy e rovatban az elmúlt öt-hat évben megjelent könyveket soroljuk fel.

 

   

 
 
 
Jogtani és államtani alapvonalak - Borító címlap.JPG  

 

Szigeti P. ünnnepi kötet szerletics     egresi

 

A Tanszék oktatóinak korábban

(2010 előtt) megjelent könyvei és egyéb kiadványai