Záróvizsga információk

A záróvizsgával kapcsolatos információk

tételek, tananyag, tansegédletek, 2022 

TÉTELEK 

Államelmélet („A”-tételek) 

  1. Az ókori görög állambölcseleti gondolkodás. Platón ideális állama; a zoón politikon Arisztotelész elméletében
  2. A középkori politikai gondolkodás az államról: Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás állambölcselete.
  3. A reneszánsz politikai gondolkodása: Machiavelli tanai és értékelése. Az utópiák
  4. A társadalmi szerződés klasszikus elméletei: Hobbes, Locke és Rousseau. A szerződéselméletek kritikái
  5. A francia felvilágosodás államelméleti tanai Montesquieu és Voltaire. Az államhatalmi ágak elválasztása és a hatalommegosztás problémája
  6. A klasszikus német filozófia az államról: Kant és Hegel elmélete. A polgári társadalom és a „politikai állam” történelmi elválása és XX. századi összefonódása
  7. A szuverenitás elméleti kérdései az újkori európai államfejlődésre tekintettel.
  8. A liberalizmus és a liberális állameszme
  9. A konzervativizmus és a konzervatív állameszme
  10. A szocialista-kommunista állameszme. Államszocialista kísérletek 1917-1989/91.
  11. A nacionalizmus és nemzetállam eszméje. A világrendszer és a nemzetállamok
  12. Az állam és demokrácia viszonya – modern demokrácia-elméletek. A pluralizmus problémái (Dahl, Habermas, Foucault).
  13. A XIX. és a XX. század európai államfejlődésének főbb csomópontjai: a minimális és a mérsékelt állam; a totalitárius államok
  14. A XIX. és a XX. század európai államfejlődésének főbb csomópontjai: a jóléti államok. A jóléti állam fogalma, funkciói, válsága és a válságra adott válaszok
  15. A jogászi államfelfogás és a jogi államfogalom. Hans Kelsen munkássága
  16. A szociológiai államfelfogás és a társadalmi államfogalom. Max Weber a racionális államról
  17. A politikai államfelfogás és a politikai államfogalom. Carl Schmitt elmélete
  18. Az államok rendszerezése és tipológiája; államformák és államtípusok.
  19. Az államrend jogszerűsége és elfogadottsága: legalitás, legitimitás, legitimáció
  20. Az engedelmesség és a polgári engedetlenség elméleti kérdései; annak jogi megítélése

Jogbölcselet („B”-tételek)

  1. Jogelméleti irányzatok családfája, megközelítésmódja
  2. A természetjog történeti csomópontjai. A természetjogi gondolkodás jellemzői
  3. Az értékorientált jogelmélet. Gustav Radbruch a törvényes jogtalanságról és a törvényfeletti jogról
  4. A történeti-jogi iskola fellépése Németországban és Angliában. Savigny, Hegel és Marx a jog történetiségéről.
  5. Jogpozitivizmus és normativizmus. A jogrend és a joglépcső-elmélet; Hans Kelsen „tiszta jogtana”. Jogrend és jogrendszer.
  6. L. A. Hart elmélete: a szabályok fajtái és rendszere; a jog kiszámíthatósága és bizonytalanságai; a jog és erkölcs összefüggései
  7. A szabályok és a jogelvek viszonya a jogban; R. Dworkin elmélete
  8. Szociológiai jogelméletek: a szabadjogi irányzat (Ehrlich, Kantorowicz), a jogi pragmatizmus (Pound), és az amerikai jogi realizmus (Frank)
  9. A neokantiánus jogbölcselet. A marxista jogelméleti gondolkodás. Konstruktivista és hermeneutikai törekvések a jogelméletben
  10. A magyar jogbölcseleti gondolkodás főbb képviselői és korszakai (jogpozitivizmus, szociológiai pozitivizmus, a neokantiánus jogfilozófia, a szocialista jogelmélet, kortárs jogelmélet)
  11. A jog fogalma. Kísérletek a jogfogalom meghatározására
  12. A szintetikus jogfelfogás – a jog szerkezete, intézményei és működése
  13. A társadalom normarendszerének differenciálódása és a jog
  14. A jogi objektiváció kategória-elemzése
  15. A törvényesség és alkotmányosság jogelméleti elemzése
  16. A német jogállamiság, a francia konstitucionalizmus, valamint az angol és az amerikai joguralom összehasonlító jellemzése
  17. A jogállamiság és a joguralom kérdései. A jogállam jogelméleti követelményeinek rendszerezése (formális és materiális kritériumok)
  18. Az emberi jogok jogelméleti szempontú elemzése. A kantiánus és a haszonelvű jogfelfogás
  19. A jogalkalmazás jogelméleti kérdései (a deduktív-, az eset- és az argumentatív módszer). A jogászi érvelés problémái
  20. A jogértelmezés elméleti kérdései. A joghézag problémája

 


 

TANANYAG

Győr, 2010. január. 15.

frissítve: 2017. január. 31. és 2022. január. 31.

A tételek és a tananyag letölthető PDF-ben is (itt vagy az alábbi ikonra kattintva).

PDF 1 .png




 

KIEGÉSZÍTŐ TANANYAG

 

A fenti tankönyvek mellett, illetőleg helyett egyes tételekhez a következő kiegészítő tananyagot tesszük közzé:

Államelmélet

Jogbölcselet

 




 

SZUBJEKTÍV TANÁCSOK

a záróvizsgára való felkészüléshez

 

A záróvizsga esetén továbbra is érvényes a vizsgára való felkészülés három alapszabálya és felejthetetlen imperativusza:

 

1. KERÜLNI KELL A TÚLTANULÁS VESZÉLYEIT! - 2. SOSEM SZABAD MEGIJEDNI ÉS MEGHÁTRÁLNI!

Záróvizsga Shutterstock .jpg

 

3. NEM AZ ELOLVASANDÓ KÖNYVEK MENNYISÉGE

(OLDALSZÁMA) SZÁMÍT, HANEM A MINŐSÉGE!

 

könyvek 0011+1 .JPG

 

4.... ÉS A FELEJTHETETLEN IMPERATIVUSZ:

d43a68d73fa917e787cfeb5a670f01e0.jpg