JOGELMÉLETI TANSZÉK

Oktatási profilunk és ars poetikánk

Tanszékünk számos tantárgyat tanít mind a jogász képzésben, vagyis joghallgatók számára, mind a jogi karon zajló egyéb képzésekben, az ott tanuló diákok számára, sőt az egyetemen zajló közgazdász, műszaki, egészségügyi és másféle képzések keretében is. Ezek részleteit a Tantárgyak menüpontban találja; itt azok jellege szerinti csoportokban mutatjuk be és jellemezzük tantárgyainkat. Honlapunkon továbbá számos információt talál a tanszéken zajló tudományos kutatásokról is; ezen a kezdőlapon azok fő jellemzőiről írunk, mindkét esetben jelezve az oktatáshoz és a kutatáshoz való viszonyunkat is.

 OKTATOTT TANTÁRGYAK

Jogbölcselet és Államelmélet. Jogi alaptan. Jogszociológia

Tanulmányaik során hallgatóink az első és az utolsó két szemeszterben tanulnak a jogról és az államról, mint egészről és egységről. Nagy jelentőségű – és a későbbi tanulmányok eredményes folytatásához nélkülözhetetlen is –,  hogy a hallgatók a szakjogi tanulmányok előtt elsajátítsák az e két ismerettárgyról való gondolkodáshoz szükséges legalapvetőbb összefüggéseket. A Jogi alaptan című tárgy oktatása propedeutikai (bevezető, megalapozó) funkciójú, az ismeretközlésen és a későbbi tanulmányok előkészítésén túl e tárgy célja a jog- és államtudományok iránti hallgatói érdeklődés felkeltése, valamint az elméleti-tudományos megközelítés megszerettetése is. A joghallgatók számára tanulmnyaik vége felé oktatott Jogbölcselet és Államelmélet című tárgyak célja az anyagi jogi és eljárásjogi tárgyak keretében tanult szakjogi ismeretek szintetizálása, és a jogászi gondolkodás elméleti reflexióinak finomítása. Ekkor már a tételes jogi, jogdogmatikai jogrétegen túl a természetjog és a jog történeti-szociológiai összetevői állnak az elemzés fókuszában. A Tanszék a jogi karon zajló egyéb képzések - igazságügyi igazgatás, valamint munkaügyi-és társadalombiztosítási igazgatás - hallgatói számára a tanszék oktatói megalapozó jogi ismereteket tanítanak, Jogtani alapvonalak címen, aminek ugyancsak propedeutikai funkciói vannak. A Tanszék oktatói - más tanszékek oktatóival együtt - az egyéb karok hallgatóinak számára Jogi ismeretek címen tartanak alapozó jellegű kurzust.

A joghallgatók a jogrendszerrel, mint olyannal, a tanszékünk által oktatott tárgyak keretében találkoznak teoretikus szinten, tehát a jogi jelenségek egybe- és egységbe látása szintjén, ami a jogrendszer, mint egész működésmódjának megértéséhez nélkülözhetetlen. A többi mellettiIlyen kérdésekkel foglalkozunk: Miért és hogyan tagozódik a jogrendszer? Melyek annak funkciói? Mi a magyarázata a jogágak és jogterületek keletkezésének és megszűnésének? Hol helyezkedik el a jogdogmatika a jog belső rétegzettségében? Milyen magyarázatai vannak a bírói-jogalkalmazói döntésnek? ­– Mindezek kivétel nélkül olyan kérdések, melyek alapos elemző készséget, jogelméleti megközelítést és kifejtést igényelnek.  Az Államelmélet című tárgy keretében az állam főbb történeti alakjait, funkcióit és fogalmát tárgyaljuk, feldolgozva az államra vonatkozó évszázados, sőt évezredes elmélettörténeti hagyományt is.

A szakjellegű jogi képzés szempontjából a jog- és állambölcselet mellett jelentős szerepe van a Jogszociológia, mint szakszociológia oktatásának is. A jogszociológia a jog belső intézményes működésének társadalmi tényezőit és kondicionáltságát mutatja meg, valamint azt, hogy a jogkövető és a jogsértő magatartások miben lelik oksági magyarázatukat. A tanszék által oktatott tárgyak tehát az alaptan, az értéktan (jogbölcselet) és ok-tan (jogszociológia) együttes magyarázatát adják meg .

Az oktatás során használt tankönyvek. A tanszék munkatársai olyan könyveket dolgoztak ki, melyek a magyar szellemi életben is elismerten jelen vannak, ugyanakkor az egyetemi stúdiumokban is hasznosulnak. A jogi alaptan (Szigeti Péter: Jogtani és államtani alapvonalak. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2011) és a jogelmélet oktatásában alaptankönyvként szolgáló monográfia (Szigeti Péter ­– Takács Péter: A jogállamiság jogelmélete. Második, bővített kiadás. Napvilág Kiadó, Budapest, 2004), továbbá a tanszékvezető tanulmánykötetei (2001, 2006, 2011) mellett Fleck Zoltán könyve is e sorba esik (Szociológia jogászoknak. Napvilág Kiadó, Budapest, 2004; a tankönyvet a neves szociológus, Anthony Giddens alapvető jelentőségű munkájával kombináltan oktatjuk). A 2009. évi államelmélet jegyzet több egyetem oktatójának, köztük a Jogelméleti Tanszék oktatóinak (Takács Péter, Szigeti Péter, Egresi Katalin)  közreműködésével  – és Takács Péter szerkesztésében – készült; a 2016 tavaszán közzétett, revideált és aktualizált államelmélet jegyzet a Tanszék akkori oktatóinak (Takács Péter, Szigeti Péter, Egresi Katalin, Pongrácz Alex) aktív közreműködése mellett készült el. Érvényes mindez az alternatív stúdiumokra is, amelyek gazdag tematikai kínálat mellett, kitűnő színvonalú irodalommal állnak a joghallgatók rendelkezésére.

Filozófia, Etika (Jogászi Etika) és Az igazságszolgáltatás etikája

A Filozófia 1. és a Filozófia 2. valamint az Etika tantárgyak meta-elméleti megalapozó tárgyak, melyek elsődleges célja a jog- és államtudományok tanulmányozásához és műveléséhez szükséges eszme- és problématörténeti, ismeret- és tudományelméleti alapok megadása.

A filozófia és etika tantárgyak oktatása során a Tanszék a tudományos kutatás és oktatás integrációját valósítja meg, és ezzel összefüggésben egy olyan tantárgyi-tematikai szerkezet továbbfejlesztésére törekszik, amely lehetőséget teremt a filozófia és a tudomány érvényességi igényeinek összehangolására, ezáltal az alapproblémák – például a jog, a politika, az állam fogalmainak – több szempontú kifejtésének didaktikus szemléltetésre. A filozófia (szakfilozófia) és jogtudomány nézőpontjainak együttes érvényre juttatásával, az elméleti reflexió szintjeinek, a fogalomképzési módoknak a megkülönböztetésével így egyfelől el tudjuk különíteni, másfelől össze tudjuk kapcsolni a politikai filozófiát és az államelméletet, illetve a jogfilozófiát és jogelméletet. A filozófia ebben az értelemben előkészíti és megalapozza az államelmélet és jogelmélet, mint szakfilozófiák oktatását, az etika oktatása pedig döntően hozzájárul a természetjogi gondolkodásnak, mint a jog egyik értékmérőjének a megértéséhez.

Mindezen túlmenően a megalapozó tárgyak olyan beállítódás-, gondolkodás- és világlátásmódokat közvetítenek, amelyek „tudása” és „gyakorlata” nélkül kevéssé képzelhető el a jogtudomány és a gyakorlati jogászi munka – értelmiségi hivatáskénti – korszerű művelése.

Jogi ismeretek

Az egyetemen zajló közgazdász, egészségügyi, műszaki, és egyéb képzések keretében – más tanszékek oktató kollégáival együttműködve – olyan alapszintű, de általános jogi ismereteket tanítunk, amelyek révén a nem jogi kari képzésben részt vevő hallgatók megismerkedhetnek a jogrendszer felépítésével, és az egyes jogágak alapfogalmaival.

TUDOMÁNYOS KUTATÁS

A Tanszék munatársai – az oktató munka mellett – intenzív tudományos kutatómunkát folytatnak – egymással együttműködve, és külön-külön,
azaz egyénileg is. Kutatásaink egyik jellemzője, hogy a jogelméleti problémákat a jogrendszer egészébe helyezve vizsgáljuk. Ennek kapcsán részint a jogrendszer egészéről alkotunk általános képet, máskor pedig a konkrét problémákat az egészre tekintettel lévő szemlélettel világítjuk meg. A tanszéken zajló kutatások másik fő jellemzője, a jog és állam szoros kapcsolatának feltételezése. E kapcsolat – egyebek mellett – egyfelől a jog állami-politikai feltételezettségét, másfelől az állam jogi kontextusát jelenti. Kutatásaink így gyakran irányulnak a jogállamiság kérdésére és a pozitív jogtól független jogi értékek világára. Meggyőződésünk, hogy az államelmélet és a jogelmélet szorosan összetartozik, s az állam problémája nem tűnik el a jogi kérdések tengerében. Az állam továbbá kutatásainknak önálló területe is: államelméleti vonatkozásban tanszékünk elsősorban az állam általános elméletével, fogalmával és funkcióival, történeti kontextusával és társadalmi beágyazottságával foglalkozik, külön figyelmet fordítva az olyan kérdésekre is, mint az állam változása a globalizáció viszonyai között. A globalizáció korszerű, gazdaságelméleti megalapozottságú elemzése egyébként is a tanszéki kutatásaink egyik központi kérdése. A fentiekből adódik a közjogi-alkotmányjogi problémák jogelméleti vonatkozásai iránti érdeklődésünk is. Jogelméleti kutatásaink egy további fő vonása a jog társadalmi kontextusának és értéktartalmának folyamatos szem előtt tartása. Végül, mint minden hazai jogelméleti tanszék, mi is ápoljuk a magyar jogelméleti hagyományokat.
A tanszéki kutatások további jellemzőiről és a az egyéni kutatási eredményekről a „Kutatás" rovatban olvashat.

A TANSZÉK OKTATÓINAK RÉSZVÉTELE A KAR ÉLETÉBEN

A TANSZÉK TÖRTÉNETE

A Jogbölcselet és az ahhoz kapcsolódó tárgyak oktatása a győri jogászképzésben: 1996–2016 (interjú Szigeti Péterrel) (letöltés)

Adatok a tanszék történetéből (1996 – 2016)

Emlékképek a tanszék történetéből (interjúk, levelek, egyéb szösszenetek) (letöltés)

Jog – társadalom – politika. Ünnepi konferencia Szigeti Péter 65. születésnapja tiszteletére. Program & képek a rendezvényről (letöltés) Győr, 2016. november 11. -  Laudáció Szigeti Péter 65. születésnapja alkalmából. Megjelent: Jog. Állam. Poltika. 2016/3. szám 163-166. (letöltés)

Képek a tanszék múltjából és mai életéből:  1. 2. 3. 4. 5. 6.

„HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ”

Szubjektív gondolatok, tanácsok, anonim hallgatói vélemények

(tanszék, tantárgyak, oktatók, vizsgák)

Az itt közölt írások, nyilatkozatok és egyéb szövegek nem a tanszékünk véleményét tükrözik, nem is minddel értünk egyet közülük, de közzétettük, mert úgy véljük, hogy hallgatók vagy/és a kollégák számára fontosak lehetnek.

– Tanácsok azoknak, akik először tesznek szóbeli vizsgát egyetemen (letöltés)

– Rendszertelen oktatói megjegyzések jogászképzés rendszerint utolsó, vagy majdnem legutolsó vizsgájához: a „Jogbölcselet – Államelmélet” záróvizsgához (van benne egy rövid interjú is) (letöltés)

– Elsőéves hallgatók tapasztalatai a karról (letöltés)

– Hallgatóink és volt hallgatóink mondják... (van benne kritika is) (letöltés)

 LETÖLTÉSEK

Honlapunkról szinte minden főbb rovat (minden külön web page) keretében letölthetők tanulmányi célokat szolgáló és más jellegű információk. A leggyakrabban keresett szöveges dokumentumokat, valamint néhány általános érdekű egyéb anyagot ezen az első oldalon külön is elérhetővé tesszük. (Ha keres valamit a honlapon, és itt nem találta, nézze meg az egyéb rovatokban is.)

A. Könyvek, írott dokumentumok

				A tanszék munkatársainak további - tudományos és oktatási jellegű - könyveit honlapunk KUTATÁSOK című rovatában találja:  https://jet.sze.hu/kutatasok
		How to Measure the Quality of Judicial Reasoning. Szerkesztette: Bencze Mátyás és Yein Ng Gar. Cham, Springer International Publishing, Ius Gentium: Comparative Perspectives on Law and Justice (69). 2018. ISBN 9783319973159 Szerzők: Marjan Ajevski, Badó Attila,  Zenon Bańkowski, Bencze Mátyás, David Thor Björgvinsson, Francesco Contini, Gerard Conway, Fleck Zoltán, Gar Yein Ng, Golecki, Mariusz Jerzy, Emmanuel Jeuland, Markku Kiikeri Kovács Ágnes, Zdenek Kühn, Ződi Zsolt. A kiadvány részletes adatainak megtekintéséhez kattintson a képre!
		A jog megjelenítése, épített környezete és szimbólumai. A jogi kultúra látható világa. Szerkesztette: Takács Péter Szerzők: Bódiné Beliznai Kinga, Bóka Zsolt, Bors Szilvia, Deli Gergely, Egresi Katalin, Erdős Csaba, Ganczer Mónika, Herédi Erika, Horváthy Balázs, Kajtár István , Kecskés Gábor, Kelemen Roland, Knapp László, Lezsovits Gergely, Magyar Zsóka, Maróti Gábor, Megyeri-Pálffi Zoltán, Mezey Barna, Milassin László, Paksy Máté, Pődör Lea, Rokolya Gábor, Smuk Péter, Szigeti Péter, Takács Péter, Varga Piroska, Váczi Péter, Veöreös András. Megjelent: Budapest, Gondolat Kiadó, 2020. pp. 840.  ISBN: 978 963 556 070 7. A kiadvány részletes adatainak megtekintéséhez kattintson a képre!
		Szigeti Péter: A jog létmódjai: normativitás – döntés – jogviszonyok és közhatalom. A jogi objektiváció társadalom‑ és jogelmélete. Budapest, Gondolat Kiadó – SZE Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Juris Dictio – a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának kiadványsorozata, 2021. ISBN 9 789636939175. A kiadvány részletei: borító, "fülszöveg", tartalomjegyzék. A kiadvány teljes szövegének letöltéséhez kattintson a borítóképre!
		Pődör Lea: A könnyű eset – nehéz eset problémája a bírói döntéshozatalban Budapest, Gondolat Kiadó, 2022. 292. o. ISBN: 978 963 556 270 1 - részletek
		Takács Péter Az államok rendszertana és tipológiája Államelméleti elemzés Budapest, Gondolat Kiadó, Juris Dictio (a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának kiadványsorozata) – Florilegium, 2023  534 oldal - ISBN: 9789635564767 A kiadvány részletei: borító, „fülszöveg”, tartalomjegyzék., névmutató, tárgymutató.